A Trina Solar új világrekordot állított fel egy speciális napelemmodul áramátalakítási hatékonyságában - jelentette be hétfőn a kínai napelemgyártó. A vállalat nagy felületű, n-típusú, teljesen passzivált hetero átmenetű (HJT) moduljai 25,44%-os hatékonyságot értek el laboratóriumi tesztek során. Az eredményt a németországi Fraunhofer CalLab, egy elismert napenergia-kutató szervezet hitelesítette.
A New York-i dugódíj bevezetése vasárnap indul útnak. A Manhattan egyes részeire behajtó autósoknak csúcsidőben 9 dollárt kell fizetniük, ami az első ilyen jellegű kezdeményezés az Egyesült Államokban. A program célja a forgalom csökkentése és a tömegközlekedés fejlesztése, igaz, a bevezetése számos jogi és politikai akadályba ütközött - számolt be a Bloomberg.
Azért bocsátottak el a Paks II. projektnél több száz embert a közelmúltban, mert véget értek a két leendő blokk nukleáris szigete alatti talajszilárdítási munkálatok, és kevesebb dolgozóra van most szükség – ezt jelezte a Paks II. projekttársaság sajtóosztálya a Portfolio megkeresésére. Megkerestük a fővállalkozó Roszatom sajtóosztályát is, időközben az ő válaszuk is befutott, amellyel frissítettük alább a cikket.
Már most is több, mint egyéves csúcson, 50 euró/MWh közelében jár az Európában irányadó TTF gázár az ukrán tranzit leállása és a hideg idő miatt, de a Goldman Sachs mai előrejelzése szerint innen még jelentős további drágulás várható a következő hónapokban. Ha ez tényleg így lenne, az elkezdene fájni Magyarországnak is pénzügyileg a rezsicsökkentési rendszer miatt, és közben a forintra nehezedő leértékelődési nyomást is fokozná.
Ukrajna 2024 során öt és félszeresére (!) növelte az uniós országokból az áramimportot, és az év során messze a legnagyobb arányban, 39%-ban, Magyarországról kapta a villamos energiát – derült ki a ma közzétett 2024-es előzetes adatokból.
Vizsgálatba kezdett a német kartellügyi hivatal, hogy volt-e esetleg szabálytalan összejátszás, az áramkínálat visszafogásával kapcsolatos trükközés a német áramtermelők részéről tavaly november-decemberben akkor, amikor a tartós sötétszélcsend idején egyébként is égbe szálltak az áramárak – derült ki egy csütörtöki lapinterjúból és egy sajtómegkeresésből.
A megemelkedett kamatok és a visszaeső áramárak miatt kinyúló megtérülési idő miatt jócskán esett a lakossági napelemek iránti igény Európa legnagyobb napelemes piacán, Németországban, ami komoly stresszt okozott már eddig is a napelem forgalmazók között, elbocsátásokat, cégbezárásokat okozva, mindez pedig a német klímacélokat is veszélybe sodorja – írja körképében a Financial Times. 2024-ben feltehetően 16 GW új napelemes kapacitás jött létre Németországban, ami bár magasabb a 2023-as rekordot jelentő 15 GW-nál, és sokkal magasabb, mint a háború kitörése évében, 2022-ben láttot 7,4 GW, de még így is elmarad attól az évi 19 GW-nyi ütemtől, amelyet minden évben telepíteni kellene 2030-ig ahhoz, hogy az ország 2045-re tényleg elérje a karbonsemleges működési célját.
Rendkívül mozgalmas év van a nagy európai iparvállalatok háta mögött, a versenyképesség megtartása, és a gyorsan változó világpiaci környezethez való alkalmazkodás jelentős kihívást jelentenek. Ugyanakkor a globális trendek által meghatározott folyamatok, mint az energiaátmenet vagy a mesterséges intelligencia terjedése továbbra sem vesztettek a lendületükből, és egyértelmű irányt mutatnak az olyan technológiai vállalatoknak, mint a Schneider Electric. A cég a hazai működőtőke-beáramlás és az ipari beruházások egyik nagy nyertese: minden harmadik jelentős ipari üzemben vagy logisztikai parkban a vállalat energiamenedzsment vagy épület-automatizációs rendszerei működnek. Folyamatosan bővül a 350 fős Global Supply Chain Hub, amely a régióban keres új beszállítókat annak érdekében, hogy rövidítse az ellátási láncait. Nem csak megrendelőként, hanem partnerként is szerepet vállal, technológiával és tudással támogatja a KKV-kat a hatékonyságnövelésben és a fenntarthatósági célok elérésében. Idén indult el, a hamarosan 100 fővel működő Europe Services Hub, amely globálisan támogatja a vállalat üzleti folyamatait. Májusban megkezdte a termelést a cég új, dunavecsei üzeme is, amely egyben bemutatótérként is funkcionál, hiszen minden olyan innovatív technológiát megkapott, amivel ma a vállalat rendelkezik. A Portfolio Veres Zsoltot, a Schneider Electric országigazgatóját kérdezte az idei év mérföldköveiről, egyetemi együttműködésekről, fenntarthatóságról, és arról, hogy mire számíthat egy KKV vezető, ha a vállalat beszállítójává szeretne válni.
2025. július 1-jétől az energiakereskedők és a hálózati elosztó társaságok a nem lakossági felhasználók energiaszámláit kizárólag elektronikus formában bocsáthatják ki – hívja fel a figyelmet szilveszteri közleményében az MVM. Ez azt jelenti, hogy ettől a dátumtól kezdve a papíralapú számla helyett az MVM is csak elektronikus számlát állíthat ki ennek az ügyfélkörnek. Az MVM ezért a közleményben arra kéri az érintett ügyfeleit, hogy saját érdekükben adják meg e-számla fogadásra alkalmas e-mail-címüket.
Három rendkívül érdekes árampiaci jelenség is megütötte a magyar közvélemény ingerküszöbét idén, amelyek akár még évekig is velünk maradhatnak, sőt akár durvulhatnak is, egyúttal pedig a megfizethetőség és a versenyképes ipari termelés kérdéseit folyamatosan az előtérben tarthatják. Mindez amellett is igaz, hogy a naperőművek terjedése idén is nagyon gyors volt idehaza, ami egyrészt örvendetes a zöld energia egyre nagyobb súlya miatt, de részben éppen ebből adódnak a rendszerszintű kihívások is. Az biztos, hogy a 2025-ös év is rendkívül izgalmas lesz árampiaci fronton, amelynek néhány vetülete már előre látszik.
Kemény megtorló intézkedéseket vezethet be Ukrajnával szemben Szlovákia abban az esetben, ha Kijev újév után valóban leállítja az orosz gáz tranzitját Szlovákia felé - jelentette be pénteken Robert Fico szlovák miniszterelnök egy Facebook-videóban.
A Mol december közepén jelentette be, hogy megvásárolja a 66 megawatt kapacitással rendelkező ballószögi naperőművet felépítő Naperőmű Farm Kft.-t, ezzel több mint duplájára növekszik a vállalat megújuló energiatermelési kapacitása. A zöldáramot saját, egyre bővülő energiaigényeik kielégítésére használják, illetve az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt.-n keresztül fogják értékesíteni a vállalatok és a lakossági felhasználók számára. A Mol a Portfolio-t arról tájékoztatta, hogy kiemelt stratégiai célja, hogy minél több saját forrásból termelt zöldenergiával erősítse Magyarország energetikai függetlenségét: a vállalat a ballószögi akvizíció mellett 2026 második felére felépít egy 48 MW kapacitású napelemparkot Tiszaújvárosban, 2030-ig pedig akár évi 2500 GWh megújuló villamosenergiát is felhasználhat.
Bár ebben az évben a Napenergia Plusz Program a nyáron megemelt több mint 100 milliárdos kerettel és 32 ezer előregisztrációval felpörgette az érdeklődést, az elmúlt évek szabályozási kihívásai – a szaldó elszámolás kivezetése – és a pályázati pénzek lehívásának csúszása nyomot hagyott a piacon: Magyarországon az elmúlt évben jelentős visszaesés volt tapasztalható a napelemkapacitások növelésének ütemében. A hazai napelemes piacon már régóta jelenlévő, ma már komplex energetikai szolgáltatásokat is nyújtó Solar City ezért felmérte a környező piacokat és több olyan piacralépési pontot is talált, amellyel diverzifikálni tudja magyarországi működését. A cég tulajdonosa, Székely András szerint a kedvezőtlenebb 2023-as év után, idén a második félévtől, illetve 2025-től folyamatosan megjelenő EU-s forrásoknak köszönhetően várhatóan új lendületet kap a hazai napelemes piac. Ugyanakkor hiányolja a hazai szektor K+F tevékenységét, holott ebben szerinte jelentős tartalékok vannak.
A Mol tavaly nyáron vásárolta meg a Szarvasi Biogázüzemet, ahol évente 110 ezer tonna húsipari hulladékot, szerves trágyát és mezőgazdasági mellékterméket dolgoznak fel, amelyből 12,5 millió köbméter biogázt, illetve villamosenergiát állítanak elő. Mi az a szubsztrátum, hogyan alakul át a csirketrágya elektromos árammá, és mit kezd az üzem a gyártás során keletkező melléktermékkel, egyáltalán hogyan illeszkedik az új tevékenység a Mol stratégiájába? A Portfolio stábja Szarvason járt, ahol mindezekre megkaptuk a választ.
Az Európai Unió autóipari szén-dioxid kibocsátási célértékeinek teljesítése körül kialakult feszültség egyre inkább fokozódik. A legnagyobb autóipari gyártókat is felvonultató tagállami vezetők arra kérik Brüsszelt, hogy tekintsen el a bírságok kiszabásától. A problémán segíthet az európai autógyártás jövőjéről szóló, januárban induló stratégiai megbeszélés, aminek célja egy versenyképes uniós autóipar megalapozása.
A K&H fenntarthatósági index legfrissebb adatai szerint a magyar vállalatok körében két kiemelt terület rajzolódik ki a fenntarthatósági törekvésekben: az energiafelhasználás csökkentése és a munkavállalók környezetbarát munkába járásának támogatása. Energiahatékonysági intézkedéseket a cégek elsöprő többsége tett és továbbiakat is tervez, míg a munkavállalói fenntartható közlekedés elősegítése az egyik leggyorsabban növekvő prioritássá vált.
Jelentős változások elé néznek a napelem-tulajdonosok Magyarországon, mivel a kormány egy új adatszolgáltatási rendszert vezet be, amely közel 300 ezer HMKE tulajdonost érint. Az új rendszerben az inverterek részletes műszaki specifikációit, valamint a fogyasztás- és termelés adatait is le kell jelenteni egy központi adatközpontnak - derül ki a jogszabályokból. Bár a kormány az ellátásbiztonságot és a hálózati stabilitást említi célként, a rendszer komoly adatvédelmi és anyagi kérdéseket is felvet. De vajon mikor lép életbe az új szabályozás és mit jelent mindez a napelem tulajdonosoknak? Az alábbiakban ezeket is összeszedtük.
Donald Trump megválasztott amerikai elnök és tanácsadói új stratégiát javasolnak az autóipar átalakítására, amely az elektromos járművek (EV) vásárlásához nyújtott szövetségi támogatások csökkentését vagy megszüntetését, valamint a hazai gyártás ösztönzését célozza. A tervek között szerepel a jelenlegi 7500 dolláros adókedvezmény eltörlése és a Biden-kormányzat szigorú üzemanyag-fogyasztási és CO₂-kibocsátási szabályainak visszavonása. Ezzel párhuzamosan a fejlett gyártási adójóváírások megtartásával támogatnák az elektromos autók és ellátási láncuk hazai gyártását. A szabályozási környezet reformjával enyhítenék az önvezető autókra vonatkozó előírásokat, és eltörölnék a gyártók automatizált vezetési technológiákkal kapcsolatos balesetek jelentésére vonatkozó kötelezettségét - közölte a Bloomberg.
A MET Csoport 2023-ban beruházásainak 70 százalékát zöld projektekre fordította, így 72 százalékkal tudta növelni megújuló energiatermelését – derült ki a fontos megállapítás a svájci központú vállalat első fenntarthatósági jelentéséből. Amint az ehhez kapcsolódó közleményben a cég kiemeli: ez jól mutatja a MET globális elköteleződését a klímaváltozás elleni átlátható intézkedések és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra történő átállás iránt.
A kiszámítható és alacsony villamosenergia-árak időszaka a COVID-világjárványt és az orosz-ukrán háború kitörését követően véget ért, Európának pedig új energiapiaci kihívásokkal kell szembenéznie. Az Oroszországtól való energiafüggés csökkenésével a drágább amerikai olaj és cseppfolyósított földgáz (LNG) szerepe megnőtt. Az európai zöld átállás miatt pedig hangsúlyosabbá váltak a megújuló energiaforrások az energiamixben. A megnövekedett gázárak következtében azonban számos európai országban szélsőséges kilengések és egyenlőtlenségek jelentkeztek a gázpiachoz szorosan kapcsolódó áramárak tekintetében. A piaci integrációval kapcsolatos célkitűzések ellenére – a megújuló energiaforrások bevezetésével egy újfajta piaci dinamika jelentkezett az európai villamosenergia-piacokon. Ez egyrészről a negatív áramáras órák számában, másrészről pedig a kiugróan magas eseti energiaárakban mutatkozik meg.
"Ez lehet egy nagyon jó év, és lehet egy borzalmasan rossz év" - mondta az Alapvetés podcastban Szabó István, az OTP Agrár agrárgazdasági értékesítési igazgatója.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.